az odáig oké, hogy a figszin egy kilométer két forint 70 fillérbe kerül, de az a tény hogy ugyanez az összeg egy normálisabb országúti esetén felmehet akár 20 forintra is, na az bassza ki a biztosítékot nálam úgy elsőre. de nem ijedünk meg, nincs más hátra, mint előre. végülis egy Porschéval is drágább egy kilométer, mint egy Ladával.

(a fenti számítás minden tudományos alapot nélkülöz, de van valóságalapja)

geekeknek: kell vennem sort -15 essze- meg láncot -13 essze-, mondjuk kiváncsi leszek, hogy hogyan működik a C record lánc az ultegra sorral....

egy hónap múlva karácsony, azt itt meg 22 fok van nap közben? Ernő bazmeg November van!!! most megyek és előbányászom a Hawaii-mintás ingemet.

suhantam az úton, de nem mozgott a lábam. lassítottam a lábam forgását, de nem csökkent a sebesség. kanyarodtam, de nem ért bele a lábam az első kerékbe és nem is kellett tekerni. lejtőn is tekertem , mint a hülye, aztán rájöttem, hogy nem kell...

szóval vettem tegnap egy fasza váltós országúti bringát.

amúgymeg gennyes, szakadó esőben tekertem át ma Szottyoshoz, mikor is a Rottenbiller felüljárón a szembejövő sávban éppen elhaladó, tetőcsomagtartón kerékpárt szállító zöld astra sofőrje dudált és integetett. lövésem sincs ki lehetett. tippek?

asszem nem kukázom az elmúlt három és fél évet....

tegnap este valaki mögöttem a sorból: "baszki itt annyi szesz van, hogy még el is adnak belőle"

amúgy pedig koncepciótlan és kaotikus életemre jellemző, hogy a táskámból imént kiráncigált papírköteg tartalmazott egy mobilszámlát, egy internetszámlát, 3 fizupapírt, 6 különféle blokkot, meg vagy 8 másik izét, biszt, baszt és jelentéktelen papírfecnit.

komolyan mondom, a szerszámostatyóba bele se merek nézni, félek, hogy rámugrik egy máig harcoló német alakulat....

a bicikli rendben van. minden müxik rajt. hideg van. fáj a bal csuklóm. éjszakás vagyok. én is megvagyok. kb. 

Nagyon drukkolok magának, kedves Drasius Kedys.

tehát akkor ki jön ma este fél11-re valahova belvárba elhajolni?

tehát van egy olyan bringáskesztyűm, olyan átmeneti időszakra, ami a mai magyar klímában már nem létezik. télikesztyűtippeket lesztek szives.

ki tudja, hogy ez a bringa L-es méret esetén vajon hány centis? 58-as, vagy kisebb? heeeelp!!!

rendeltem Vredestein Fortezza Tricomp-ból egy párat télire. fáznak az ujjbegyeim az Ironclad Boxhandler nevű kesztyűcsodában, szóval találni kell valamit télire. ez még nem tél, hanem csak ősz. a tél az amikor ráfagysz a bicajodra. most még csak rádermedsz. nem működik a cirkó a pecóban. befúj a szél a konyhába, mert átlátok az ajtó alatt. Vinsz baszogat, mert Bringát kéne szerelni. nekem is kéne szerelni egy kormánycsapit a Zöldségen, meg toszni kéne valahonnan egy bandázst is lassan. kellően összefüggéstelen híradásunkat halloták. brrzzzkikapcs

na akkor ez most egy szigorúan kommentvadász poszt lesz. kellene nekem egy pár külső télre. kritériumok: 700*23-as méret, 7-9 bar közötti üzemi nyomás, rendes vízelvezetés, mintázat stb, kielégítő tapadás alacsony hőmérsékleten is, fekete, jó defektvédelem -fasznak van kedve gumit foltozni minusz tízben- 5000 ft/darab a lélektani határ. ötleteket várok.

nos hát kérem szépen fél 8 van és már túl vagyok egy vinnyogó, retardált kínain. továbbá szomorúan kellett konstatálnom, hogy még mindig szakad az égi áldás, ergo ha ez az állapot marad, akkor bizony fossá fogok ázni azalatt a kb 15 perc alatt, amíg hazaérek.

az esti műszak élevezeti értékét nagyban csökkentette, az tény, hogy hatos IE alatt baszik működni a faszbúk, vagy a tecső...

ritkítottam a linkfalat.

szolgálati közlemény: a szerkesztőség a Dembinszky utcába költözött. van internet. Bonnie jöhetsz a befőttes üvegekért

Móra Ferenc: A cinege cipője

Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a cinegemadárnak.
Szeretne elmenni, ő is útra kelni,
de cipőt az árva sehol se tud venni.

Kapkod fűhöz-fához, szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó varjú Varga Pálhoz.
Azt mondja a varga, nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát nagyuraknak varrja.

Darunak, gólyának, a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen akárki fiának.
Daru is, gólya is, a bölömbika is
útrakelt azóta a búbos banka is.

Csak a cinegének szomorú az ének,
nincsen cipőcskéje máig se szegénynek.
Keresi-kutatja, röpül gallyról-gallyra
"kiscipőt, kiscipőt" egyre csak azt hajtja.

itt van az ősz gyerekek.

itt vannak az igért képek a sárkányrepülésről.

csütörtökön éjfélkor végeztem, pénteken fél ötkor keltem, majd hattól fél hároming szedtem a gyapot. rövid szieszta után kibékáztam Szentendrére, ahol felvett egy kedves hölgyismerősöm és Kisoroszi felé vettük az irányt. a dolog apropóját az adta, hogy még anno decibel (via Modor Tibor) oda jártunk ki páran történelmet tanulni, emelt adagban, így készülve a felvételire. össze is csődült több különböző évfolyamból vagy 15-20 ember. ment a sztorizgatás folyt a fröccs. (sikerült is másnap reggel négyre hazaérnem :-) az estéből levontam azt a következtetést, hogy abból az 5 főből akik egy csoportban voltunk, csak kettőnek sikerült az érettségi óta valamire is vinnie. szerencsémre az egyik én vagyok, a másik pedig a lányzó, aki kivitt kocsival. a maradék három ember meglepően vegyes képet mutat, de egy bennük a közös, a teljes esetlenség, a nem akarás, az elhagyom magam és nem csinálok semmit érzés. namármost ez egy 80 éves nyugdíjastól elfogadható, de egy 25 éves embertől? a maradék három között van olyan akit fel sem vettek sehova, mert egy link srác volt mindig. soha nem dolgozott, végig partyzta, drogozta azt az időszakot, amíg én a felsőoktatásban koptattam a padot. aztán depresszióba esett és egy évig nem mozdult ki a szülői házból. 26 éves, a szülei tartják el. van egy érettségije. zseniális. a másik lányt ugyan felvették, de valahogy hat év alatt sikerült elvégeznie egy három és fél éves főiskolát. most munkanélküli. az utolsó lány egyszerűen eltünt a radarról. állítólag külföldön anyuka....

másnap délelőtt 11-kor felriadtam, összeszedtem magam és áttekertem szüleimhez, hogy éppen a megterített ünnepi sztalhoz essek be. ugyanis nővérkém nemrég volt 31 éves. barackleves, majonézes krumplisali, sült tarja, hagymasali, desszertnek pedig tiramisu.  röpke kétórás sziszta után pipáztam egyet apámmal, aztán meg megsétáltattam keresztfiamat. ez a következőképpen néz ki. ő tekeri az öregsulis pedálos gokártot, mi pedig rohanunk utána, illetve szóban instruáljuk, hogy lehetőleg, ne hajtson neki/bele semminek/be. este még bogarásztunk egy pár lakáshirdetést, aztán meg eljöttem haza.

vasárnap az hagyományosra sikerült, legalábbis a délelőttje. döglöttünk vagy fél 11-ig. aztán fél 4-től indult a meglepetés. átmentünk Istvánhoz -Rózi tesója- majd elindultunk autóval valahova. értelemszerűen nem tudtuk hova, mert Rózi szülinapi meglepetése volt. térülünk fordulunk a város körül, egyszercsak leálltunk egy bazi nagy mező mellett, ahol éppen szálltak le meg fel a vitorlázó repülőgépek. nekem csak ekkor esett le a tantusz, hogy a hely nem más, mint a Dunakeszi Reptér. mindenfelé repülőgépek. kicsik, nagyok, cessnák, meg egy zlin, meg asszem egy AN-2-es. rengeteg vitorlázógép, motoros vitorlások, hátimotoros siklóernyősök, modellezők, kite-osok, meg egy pár motoros sárkány. ez utóbbi érdekelt minket úgy igazán. István azzal lepte meg Rózit, hogy befizette sárkányrepülni. motoros sárkány maga a megtestesült lélekvesztő, szóval szívbajosoknak nem ajánlott. három picinke kerék, egy gondola, melynek aljában lötyög 55 liter benzin, két ülés, ami pont fölötte van, hátul egy rotax-motor -pont, mint a fűnyíróké, úgy is kell beindítani- háromtollú légcsavar, fölül pedig a sárkány. senki sem bírta leplezni meglepődöttségét, amikor leszállt ez a joviális bácsika -állítólag ezredes- , a fentebb említett gyösszel, majd kiedukálta az első jelentkezőt, majd amíg a delikvens öltözködött, ő kényelmes megpumpálta a benzint, majd berántotta a motort. valahogy így. flatty-flatty-flatty-skrr-chratkadam-chratkadam-chratkadaaaeee-epe-pe-pe-pe-repepe. a delikvens beszállt hátra, majd elé beült a pilóta és igyi nahor. tolt egy nyélgázt és pilincka lélekvesztő az égbe emelkedett, miközben újonc utasát a nyomaték az ülésbe nyomta bele. adatbuziknak elég legyen, hogy kevesebb, mint 100 m lefutása alatt kb 90 kmh-nál elemelkedtünk a talajtól. meredeken emelkedtünk felfelé -merthogy én is repültem ám, nemcsak az ünnepelt- meg sem álltunk 500 m-ig. bóklásztunk egy kicsit, majd egyszercsak feltünt a lábam alatt a Megyeri-híd, távolban az Omszki-tavi wakeboard pálya, még messzebb környező hegyek, szembe a Pilis, balrább a Budai- hegység. a szél süvít, a fülem pattog, szépen fordulunk vissza a Duna fölött többször is, de úgy, hogy fokozatosan magasságot vesztünk és közeledünk a reptér felé. elhúzunk a reptér mellett, majd, tisztán látni a modellezőket és apró zümmögő játékaikat, majd fordulunk egy utolsót és egy erősebb döccenéssel földet érünk. a röpnapot a Fabitoban vacsorázva, sörözve tettük teljessé. 

zseniális volt, még több ilyen hétvégét akarok. képek később.

akkor emésztgessük a következő tényeket: hátra van még 16 hét hátra ebből szájbabaszott évből. ebből összesen 2 hetet vagyok nappali műszakon, két hetet éjszakain és 11 TIZENEGY!!! hetet délutánin. írd és mond egyszer hat hetet, másszor meg ötöt zsinórban. valamint ne felejtsük el az esetlege hétvégézéseket sem. színház? hogy micsoda? nem hallottam jól. kocsma. áhh, felejtsd el. milli? mire gondolsz fiú? hát a faszomra ne akasszak viharlámpát? a kurvaistenbasszameg most már!!!!!

apu bőr alatt zsibolygó, vulkánként kitörni készülő frusztrációja vagyok....